Az előző hétvégén, a Szlovén versenyen is jó erőben éreztem magam, és még az utolsó körben is nekem volt a legjobb köridőm. Tudtam, hogy jó az állóképességem egy 2 órás XCO versenyen, de a közel négy órás maraton versenyre nem biztos, hogy elég lesz. Ezért a héten maratonos edzéseket iktattam be. Hosszú, hegyi résztávokat nyomtam a Nagy-Kopasz hegyre és az országúti edzéseken közel 4 órát tekertem.
A taktikám a Duna Maratonon, hogy a táv első felében ellépek a többiektől. Az első, dobogókői mászást találtam a legjobbnak a szökéshez. Négyen mentünk együtt az élen: Blazsó, Szatmáry és a középtáv győztes, cseh srác. A terep még élvezhetően sáros volt, legalább volt benne több kihívás. :-) El is mentem pár percre a többiektől a dobogókői két emelkedőn. A végén is jó tempóban tudtam haladni, az XX force izo, gél párosítással, nem sokat veszítettem a gyorsaságomból. Nagyon nem estek jól a hosszú lejtők utáni mászások, mert az izmaim a hidegben lemerevedtek és nehéz volt újból felvenni a tempót, de végül sikerült megnyernem a versenyt.
Az eredményhirdetésnél a rendezők nem voltak a helyzet magaslatán: büntiből áztunk a dobogón 15 percet, ha már versenyen nem kapott el az eső… :O Köszi a Manka esernyőjét Cser G! :)
Mindenkinek köszönöm a szurkolást a pályán és a pálya széléről, jó érzés volt hallani! :)
Köszönöm Ottónak és Erikának az itatás, etetést. Setinek köszi a görgőző helyet a retro bringával! :) Nélkületek nagy bajban lettem volna!
Támogatóimnak is köszönöm, hogy hozzásegítettek a második XCM bajnoki címhez!
A következő célom a XCO bajnoki cím elhódítása lesz, két hét múlva Zalaegerszegen.
Meleget és száraz időt mindenkinek! :-)