A következő válogatóversenyre egy héttel a szerb verseny után került sor, Kolozsváron. A pályát már jól ismertük az előző évből, csak a végén volt egy kis változtatás: a sziklakert után, egy félméteres ugratót tettek be a szervezők a pályába. Először mindenkit meglepett, de gond nélkül lehetett teljesíteni. A pályajáráson még por száraz volt a pálya, de éjjel megérkezett az eső, viszont másnap a déli rajtnak és a köves erdélyi talajnak köszönhetően majdnem teljesen száraz pályán versenyezhettünk, így nem kellett nyelni a port. Az egyórás bemelegítés végére egyre jobban éreztem magam, de valahogy nem tudtam ellazulni a rajtnál, merevnek éreztem a lábaimat és feszült voltam.
Ismét erős nemzetközi mezőny gyűlt össze. Én Parti mellől indulva ismét jól elkaptam a rajtot. Kilőttem a szuper könnyű O.Nine Team-mel, csak Juhász Zsolt tudott elém besorolni. A helyezkedések után a 2. helyen mentem az első kör feléig…
Egy meredek köves emelkedőn támadott a lengyelek ikonja, Marek Galinski. Andris egyből ment utána. Ketten Zsolttal nem sikerült tempót váltanunk és utánuk menni. Túl nehéznek éreztem a lábaimat, hogy magasabb fordulaton menjek. Ketten maradtunk Zsolttal a 6-7. helyen. Nem tudtuk átvenni az elénk kerülő versenyzők ritmusváltását sem. Már csak egymásra figyeltünk, még Blazsó Marci is felért ránk, sőt támadott, próbált leszakítani minket. Nem hagytuk magunkat és átvettük a tempóváltást, mert Marci komoly tempót diktált. A verseny felénél az utolsó meredek emelkedőn hallottam mögöttem egy reccsenő hangot. Marcit nem láttam többet, már csak a célban mesélte el, hogy láncszakadás miatt maradt le. Az utolsó kör elején az első meredek mászásnál támadtam meg Zsoltot és sikeresen leszakítottam egy hirtelen megindulással. A célig megőriztem a 6. helyemet, mögöttem Zsolt futott be, ezzel is hozzájárulva az olimpiai kvótához.
Jobb helyezésre számítottam, mert nagyon sok munkát fektettem be az edzésekbe a jó verseny teljesítmény érdekében. Sajnos nem sikerült visszavágnom Andrisnak a szerbiai viadal után, pedig úgy éreztem, hogy tudok jobbat menni. A szezon folytatásában, az olimpiai kvalifikációs pontgyűjtés után, célom a Top Maratonokon és az erdélyi, Román maratonokon az elsőség elnyerése.
Nagyon jó érzés volt ismét Erdélyben versenyezni, mintha haza térnék, az erdélyi magyar ajkúak szurkolásának köszönhetően.
Köszönöm a sok segítséget Gábor barátomnak, RoBikenak, Lacinak és Tibinek. A csúcstechnika ismét hibátlanul működött. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy a legjobb technikát sorakoztatta fel mögöttem, illetve alattam a Bikefun Hungary. ;-) Nagy köszönet érte! Eisi Karcsinak is köszönettel tartozom, hogy a tőle telhető legtöbb támogatást adja a Merida Kőbánya TC!
Hajrá MERIDA, KTC!
Szép napot mindenkinek!