Mátra Maraton volt az utolsó versenyem, amikor utoljára blogoltam. Azóta egy országúti versenyre tértem vissza a Mátrába. A régóta klasszikusnak mondható Mátra kör-ön indultam edzésképpen, monti versenyek hiányában. Külön köszönet az X-iont-nak a verseny transzferért, nélkülük tekerhettem volna oda-vissza.
Reggel indultunk le Gyöngyösre. Időben érkeztünk, egy kis idő volt bemelegíteni a hegyes versenyre. Az aranyos avar mintázatú cyclo cross gépemmel vágtam neki a 80 km-nek. :)
Az éles rajtnál előre helyezkedtem, hogy kivédjem az esetleges bukásokat. Először megpróbálta kontrollálni az Aegon Notebookstore-os sor a mezőnyt egy közepesen erős tempóval. Nem sokáig volt elég a tempó, többen próbálkoztak elmenéssel Mátraházáig. Blazsó Marci-nak sikerült is elmennie kb. 20mp-re, de a Parádra vezető parás lefelén befogtuk…
Nagyon kátyús volt az út, inkább óvatosan megúsztam a mezőny hátsó felében.
Parád után a hullámos részeken, kicsit segítettem az országútis csapattársaknak (Aegon Notebookstore) a tempót tartani. Közben voltak rövidebb loszolgatások, de senki sem tudott számot tevő előnyre szert tenni. Monti versenyek loszolgatós királya Blazsó Marci nyomott párat, unatkozás ellen. :) Az utolsó hegyen, Mátrafürednél egy hosszabb elmenésbe mentek bele, már a hegy első részén hárman, köztük volt Molnár Pisti (Aegon Notebookstore), az U23-as bajnok.
Nem húztam fel rájuk a sort, maradtam a mezőnyben. Nem ismertem a pályának a végét, nem tudtam, hogy mikor kell megindulni, mennyi van még a célig. Edzésnek nagyon jó volt, nem nyerni jöttem, meghagytam az országútis csapattársaimnak. :) Nagyon jól dolgozott elől az Aegon Notebookstore csapat, ők képviselték a legnagyobb erőt, Molnár Pisti nagyszerűen bírta a hosszúra nyúlt „hajrát”. Én a negyedik helyen értem célba, sajnos lemaradtam a dobogóról.
Sebaj, hivatalos voltam még délután a FreeCikli kiállításra. A Kiscelli múzeumban lehet megnézni a nagyszabású kerékpár kultúrtörténeti kiállítást, szinte minden korszak bringái megtalálhatók. Még az én régi Magellan vázaim is ki vannak állítva, amivel kezdtem a pályafutásomat. Érdemes kilátogatni a kiállításra, mert jókat lehet nosztalgiázni, sztorizgatni a vas kecskék mellett. Még egy kis pályát is összedobtak a rendezők, hogy kicsit imitálja a pálya-kerékpározás érzését, vagy szórakozásból körözön.
Külön köszönet Seti-nek a tárlatvezetésért és Boti-nak a saját készítésű sugárhajtású bringa beröfentése is élmény volt, durván nagy hangja van, repedeztek a falak. :)
Jöttek a dolgos hétköznapok, készültem a következő versenyekre, amely Törökéknél lesz egymáskövető hétvégén, az első Izmir-ben C1 kategóriás a másik Istanbul-hoz közel Kocaeli-ben C2 kategóriás lesz. A válogatottal utazunk, hogy pontokat raboljunk, most mi szálljuk meg a törököket. :) Nem volt valami kellemes idő készülni a hétvégén, még görgőre is kényszerültem szombaton. Közben szurkoltam a TV előtt az élőben közvetített triatlon VB-s-eknek. Szerencsére másnap jó idő lett, csak reggel volt még vizes az aszfalt, de ragyogó napsütés várta a bringásokat. Elindultam egy jó hosszút országutazni, közben megnéztem a Bringamánia rendezvényt is a Millin, ahol Karcsi megkért, hogy a kicsiknek az eredményhirdetésén adjam át a díjakat. Még eddig nem volt részem abban, hogy én adjam a díjakat, jó érzés volt adni is, nem csak kapni. :) Meglepően sok embert, ismerőst láttam a nagyon színes, jó hangulatú bringás rendezvényen.
Hazafelé még megálltam szurkolni a Triatlon VB-és csajoknak, nagy volt a felhajtás, durván gyorsan nyomták a bringa után a depót a csajok, jó volt látni élőben.
Szurkoljatok nekünk, hogy minél több pontot szerezzünk, és előrébb lépjünk az olimpiai kvalifikációs ország ranglistán. Megpróbálok kintről is friss infókkal, érdekességekkel jelentkezni.