Sziasztok!

A múlt hétvégén a Samobori Class 1-es világranglista pontgyűjtő versenyen voltunk a felnőtt és a junior válogatottal. Szombat reggel indultunk több autóval, én a Benkó Laci féle gruppeto-ban kaptam helyet. Először a szállásra mentünk Samobor-ban. Igazi pálya szállás volt, a rajt- cél területtől 100 méterre lehetett.

Eléggé megdöbbentett, amikor megláttam a diákszállásunkat. 15 embert helyeztek el egy szobában, ahol a kis fakkokra bontott hálórészekben, négy darab emeletes vaságy volt benyomorítva 1m2-re.
A pálya egy hosszú aszfaltos emelkedővel indult, majd hirtelen beszűkült egy nyomsávosra. Több gyökeres hullámos rész váltotta egymást egy aszfaltos bekötő úttal. Rövid, meredek emelkedők és gyökeres, kanyargós lejtők tették színesebbé a technikás pályát. Verseny előtti nap mentem két laza kört a pályán egy kis országúti átmozgatással és sokat nyújtottam utána. Kicsit éreztem a lábaimban fáradtságot az elmúlt edzések hatására, de nem tartottam vészesnek. Bíztam benne, hogy másnapra kipihenem magam, és jó sok pontot vadászok… :) A bemelegítés egész jól ment, bár a magas intenzitásba csak párszor kóstoltam bele. A rajthoz szólítás világranglista alapján történt. A 14. helyre szólítottak, innen még lehet akármi…A rajt után az aszfaltos hosszú felfelében mindenki maxon nyomta, élet-halál harc volt az egynyomos beszűkülésig.
Egész jó helyen voltam az első körben a top 10-ben tekertem, de nagyon éreztem a lábaimat, hogy be vannak savasodva.Körről-körre hátrébb kerültem, vártam a 4. körig, hogy hátha erőre kapok, de nem jött a megváltás.  :(
A 4. kör felénél nem láttam értelmét, hogy befejezzem a versenyt pontszerzés nélkül, nem motivált semmi. Sajnos feladni kényszerültem a versenyt.
Gratulálok Benkó Barbi 2. helyezéséhez és a többi magyar válogatott pontszerző helyezéséhez. Köszönöm Benkó Lacinak, Meggykáéknak a supportot, és Vaskó Józsinak az oxigénes víz feladást. A verseny előtti napokban nem tudtam kipihenni a résztávos edzéseket.
A héten csak laza rövid edzéseket mentem, néhány rövid sprinttel. Sajnos Parti Andris nem tudott velünk jönni, mert egy vírus legyengítette, ezért állt ki az előző hétvégi Samobori versenyen is. Andrisnak mielőbbi jobbulást kívánok és kitartást.

Ezen a hétvégén is az volt a cél, hogy világranglista pontokat gyűjtsünk az országnak. Eredeti tervem az volt, hogy a Crosskovácsi Maratonon indulok.
Közben változott a program, és az EOC csapatával utaztunk egy 3 napos S1 kategóriás XCO futamra Csehországba. Az XCO S1-es kategória ritkán fordul elő a versenynaptárban, pedig érdekes, látványos versenyt lehet rendezni megfelelő szervezéssel.
Ezúttal a csehek jól megrendezték a három napos „dzsembulit”. A közönséget szórakoztatták élő koncertekkel, fergeteges freestyle motor
show-al. Első nap, amikor megérkeztünk, pályajárás és a sprint futam várt ránk késő délután. Bejártuk a részben kijelölt XCO pályát és a 800 méteres sprint pályát. Igen látványos volt a sprint pálya. Egy sífutó központ területén helyezkedett el, nagyon jól belátható volt a nézők számára. Egyesével indultunk 15mp-ként. Az első 32 legjobb időt futott került be az elődöntőbe, amiért időjóváírást kaptak a versenyzők. Sajnos én csak a 46. időt mentem, Juhász Zsolt került be még 32.-ként.

A pályán a rajt után először 2 fagerendát kellett átugratni, majd ezerrel belerongyoltunk több gyökerekkel tarkított részbe. Utána pár kanyar vitt fel egy igen szívatós hídra, keresztbe rögzítettek faléceket, amely megtörte tempót és sok erő kellett az átjutáshoz. A híd után fagerendából épített három lépcsőn mentünk le, és a célegyenesben az aszfalton két kis dombon kellett átpumpálni a bicót. Sajnos már itt sem éreztem magam valami fitti-paldinak, meg amúgy sem vagyok valami gyors lábú rövidtávon.

A másnapi XCO futamba reménykedtem, hogy majd az jobban megy. A pálya extra gyökeres volt. Pályajáráson csúszott az egész hetes esőzésektől, de a fenyőerdőben hamar lefolyt a hegyről a víz, és a verseny napjára sokat száradt a terep. Nekem elég technikásnak bizonyult a pálya. Csúszós, kanyargós, gyökeres részek, egy sziklás letörés és még egy sziklakertes szekció, amely sziklás letörésbe végződött. Ahogy Ottó bá szokta mondani „elszokott a cigány a szántástól”.  :)

A verseny 7 köre alatt volt idő hozzászokni a pályához, bár a rendezők még 6 kört mondtak a technikai értekezleten. A rajtnál csak cseh nyelven mondták beezt az információt. Ráadásul engem az utolsó sorba szólítottak, pedig UCI ranglista szerint 2. sorból kellett volna rajtolnom… Az biztos, hogy nem életem legjobb formájába vagyok, sőt kifejezetten rosszul éreztem magam a versenyen.

A lábaimat olyan nehéznek éreztem, mint ha ólomból lennének, már az első körben, ahogy magasabb intenzitáson mentem. Nem igazán tudtam előre kerülni, inkább engem előzgettek a viszonylag jól sikerült első kör után. Az utolsó kör végén utolért az első, a mostanában világ kupákon top 5-ben végző cseh Jaroslav Kulhavy. Körhátrányt kaptam, ami azt jelentette, hogy a másnapi 42km-es maratont 5 perc hátrányból kezdtem. A kör egy 38km-es maratonos gyors körből állt, aszfaltos részek váltották egymást pár saras, köves, gyökeres résszel a fenyőerdőben. Sajnos az én élbolyomról leszakadtam kb.15km-nél, és a hátralévő távot egyedül tekertem végig. Beérkeztem a 38km-es körről a rajt-cél területre, és még hátra volt egy kör a technikás XCO pályából, ami nem esett jól a végén. Viszont a három napos verseny jó edzésnek bizonyult.

A három nap időeredménye alapján állapították meg a sorrendet, Juhász Zsolt végzett a legjobb helyen a magyarok közül, a 26. pontszerző helyen, én lemaradtam sajnos a pontozásból,36. helyen végeztem (34 kap pontot), gratulálok Zsoltnak. Nőknél Benkó Barbi végzett a 6. helyen, elég sok ponttal térhetett haza. Dózsa Eszter a 13. helye és Módos Gabi 19. helye is ért pontot, gratulálok a szép helyezésekhez és a sok ponthoz.

A következő versenyem hétvégén a BalatonBikeFest-en az XCO C2-es futam lesz, remélem ezek után már jobb hírekkel jelentkezem.