Egy kis szusszanás után jelentkezem újra. A montis szezont a Merida teszt hétvégével búcsúztattuk. Főtámogatóm meghívására tesztelhettem a 2013-as Merida modelleket Visegrádon és jó kis élmény bringázásban volt részem. A Teszt Centeres kereskedőkön kívül a szaksajtó is képviselte magát. Én először vettem részt ilyen rendezvényen, pedig itthon a BikeFun Kft. már 5 éve megtartja a legjobb Merida kereskedőknek a teszt tábort. Szívesen elfogadtam Kovács Tomi meghívását, sőt megtisztelve éreztem magam. Igaz februárban Mallorcán is volt lehetőségem tesztelni a 2013-as modelleket, de ott a Big Ninty Nine-ból „csak” a prototípus állt rendelkezésre, de most a végleges új modelleket tudtuk szemügyre venni, és a Pilis hegység legszebb részein terheltük a pedált a szikrázó napsütésben. Néhány fitt kereskedőben a szunnyadó versenyzői hajlamok újra feléledtek, kíméletlenül adtak a Big Ninty Nine-nak, illetve a Big Nine Team Repica-knak. :) Én többnyire a karbon Big Nine-nal vettem fel velük a versenyt és hamar kiderült a hiányosságom, hogy kevés az állóképességem, mert sokszor megálltunk gyönyörködni a szép tájban. :)
Rég voltam a Pilis ezen oldalán terepezni, inkább csak országúton jutok el idáig az edzéseimen. Szép nagy kört mentünk a Vörös-kő érintésével, ahol nagyon szép kilátás van a Duna másik oldalára és még Budapest egy részét is látni lehet. Haza felé érintettük a Móri pihenőt, ahonnan még gyönyörűbb kilátás van a Dunakanyarra.
Persze a végén a fellegvári DH sem hiányozhatott az élvezetekből, amit már a Duna Marcin megszokhatunk, mint a rövidtávosok vesztő helyét. :) Esti vacsi után Sipiczki Robi és Kovács Tomi tartott egy kis fejtágítást következett a 2013-as Merida újdonságokról. Ez követöen kötetlen interaktiv beszélgetés, ötletelés folytattunk egy kis italozás és a Merida testnapos torta fogyaztása mellett.
A másnap még be volt tervezve egy rövidebb tekerés, de én csak a pilisszentlászlói frissítőig jutottam. Mikusz álltal kínált Vadász-Kapuciner-banán rulez sem segített. :) Több, mint valószínű, hogy az esti vacsival rontottam el a gyomrom vagy nem ittam elég Jagert, már nem is emlékszem. :) Csak azt éreztem, hogy nincs több erőm tovább tekerni, így visszagurultam a visegrádi szállásukra megpiheni egy kicsit. Nemsokára Tomiék is odaértek, és ebédt után segítettem összepakolni, mosni a teszt gépeket a másnapi össznépi bringa tesztelésre.
A következő nap Csillebércen folytatódott a maratoni teszt, csak most mindenki számára elérhető volt a lehetőség és a Meridan kívül több márkát is ki lehetett próbálni. Én is vezettem tesztköröket a Merida Maraton csapat oszlopos versenyzőivel. Szerintem nagyon jó kis kört jelöltek ki a szervezők a csillebérci táboron belül. Jó ötletnek tartom a kipróbálási lehetőséget, könnyebben ki tudja választani a vásárló a számára megfelelő bringát. Párom Rita is tesztelt több fully gépet, így össze tudta hasonlítani a Big Ninty Nine és a 120mm-t mozgó One Twenty érzést. Rita magasságához jobb lehet a One Twenty bicó és Ő is ezt érezte, illetve nem érzett semmit, annyira jól kisimította a bringa a rázós részeket. ;) Jövőre végleg áttérek a 29″-es kerék méretre, több előnyét érzem, mint hátrányát. Nagyon jól éreztem magam a háromnapos maratoni teszt hétvégén, már alig várom a mallorcai teszt tábort.
A tesztelések után kezdtem igazán beleerősíteni a ciklokross edzésekbe és kipróbálni magam, hogy milyen állapotban vagyok a SuperCross sorozat előtt. Vasárnap reggel hatod magammal indultunk a Szlovák Kupa 4. futamára, Borovába. A CX-es kemény mag – Cser G. a sofőr, Fejes Gabi, Zsé – a mitfahrer helyet foglalták el. A hátsó sorban az ifjú padavanokkal bandáztunk: Dina Marcival & Megyka Bercivel robogtunk a cél felé. :) Időben megérkeztünk a kis Borová falucskába, ahol dombos pálya fogadott minket a pályabejáráson. Nagyon örültem, hogy rövid meredek emelkedőkkel volt megtűzdelve a nyomvonal és csak egy felfutás volt a pályában és tömérdek kanyar. A 1,5 km-es körben 40 méter szintet kellett leküzdeni, sok-sok kigyorsítással. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, néha a nap is előbukkant a felhők közül. 15-17 fok és porzó pálya fogadott bennünket. Én sárra számítottam, ezért a Merida Carbon Cyclo-cross Disc bringát vittem csak, mert a másik gépem nem fért be.
A rajthoz beszólítás kicsit csúszott, aminek nem örültünk és ráadásul a leghátsó sorba szólítottak. Már csak Zsé volt mögöttem az 50 fős mezőnyben. Fejes Gabit szólították közülünk a legjobb helyre, mert az előző 3 futamon is indult. A rajt egyenes, rövid, aszfaltos lejtővel indult. Itt hamar felgyorsultunk, majd utána egy hirtelen, meredek emelkedőről fordultunk vissza a terepre. A nagyrészt egynyomos pályán nehéz volt előzni az első körben.
Fejes Gabival mentünk együtt 4-5 kört, amíg nem csavarta fel a hátsó váltóját. Tovább dolgoztam le a rajtnál szerzett hátrányomat, és az utolsó 5 körben egy hármas bolyban mentem együtt a fiatal és az idősebb Galjzaval. A öreget sikerült lerázni a sok vezetésemnek köszönhetően, de fiatal, U23-as Galjza meglógott az utolsó kör végén. A 6. helyre tudtam feljönni hátulról, így kb. 30 mp-re voltam a dobogótól. Azt hiszem, első versenynek jót mentem és alakul a formám, mert jó erőben éreztem magam, bár kicsit megfájdult a hátam a rövid meredek falaktól.
Sajnos a többiek egy részének a technika közbe szólt és nem tudták befejezni a versenyt, de Zsének és Dina Marcinak is jó edzés volt. Nem baj srácok lesz ez jobb is, majd belejövünk! :)
A következő versenyem az első SuperCross futam lesz Barcikán, ahol szeretném újra elhódítani az elsőséget!