Ahogy megígértem, folytatom a naplómat az elmúlt hetek történéseivel, a Zsiráfok XCO Kupánál hagytuk abba.
A rákövetkező hétvégén a 24 órás versenyre kaptam meghívást a Haibike Allstar csapatba, erősítésképpen kapóra jöttem, jó öreg Magellanosként beugrottam Bíró Zsolt helyett a csapatba, ő ugyanis egy makacs megfázás miatt nem tudott tekerni. A vegyes elit csapatok között indultunk, név szerint Vizdák Jani, Blazsó Marci, Reitinger Gábor, Golyán Szabina, Nagy Péterné Reni és én. Jól össze lettünk válogatva, szinte mindenki máshonnan jött, más háttérrel, más kategóriákban versenyzünk, de ettől még jól összedolgozó csapatként funkcionáltunk, nagyon jó volt!
Én kezdtem a csapatból, mint elvileg leggyorsabb racer, az első körben nyomtam is, ami a csövön kifér, élveztem a pálya magányát, ami semmi máskor nem élvezhető, csak az első körben. :) Így mentem egy tíz és fél perces kört, ez lett a leggyorsabb kör a verseny folyamán. A 2. körtől a lekörözések miatt kicsit belassultam 11 perc körüli átlagokra. Először még 7 kört mentem, aztán beálltunk 5-6 körös cserékre…
A cserék között Zsolt és Sala szervizelték a bringáinkat, lemosták a közeli mosóban a vastagon rárakódott port és Motorex-es kenőanyaggal leápolták a láncot, így jelentősen csökkent a meghajtásnak az ellenállása és a kopás is, köszi fiúk.
Még a naplementében kimentem 5 körre, ez simán ment. Éjjel bevállaltam 1 menetet, de csak 3 kör lett belőle, Marcit váltottam le hamarabb, mint vártam, a letört első reflektora miatt.
Nekem kevés volt a fényem, sisaklámpám és kormánylámpám volt, hogy folyamatosan és gyorsan tudjak hajtani, többen be is szóltak, hogy szentjános-bogarakkal világítok?! :) Jeleztem a depónál a többieknek, hogy nem elég a pilács, mert nagyon belassultam, mentem még egy kört addig Jani bicajára felhegesztették a Marci bicajáról letört reflektort.
Úgy döntöttünk a csapattal, hogy Marcival ketten elmegyünk aludni, a többiek pirkadatig kihúzzák. Főleg a csajok tartották a frontot éjjel, nem volt nekik könnyű az LTV-s fiúkkal szemben, de derekasan nyomták, nem semmi. Reggel 2 kör hátrányunk lett, ezt Marcival próbáltuk ledolgozni, de már kevés volt rá az időnk ezért 1 kör hátránnyal a 2. helyen végeztünk. A tavalyi csapatomnál is az éjszakai technikai hiányosságok miatt buktuk el a jobb helyezést, ebből tanulva jobban felkészülünk világítástechnikával jövőre. :)
Az ezt következő hétvégére is kaptam meghívást Ottó bá révén, egy volt országútis tanítványa kereste meg, hogy szeretne futni kettes váltóban a piliscsabai X2S terepduatlon OB-n, ezért keres egy jó montis társat, akivel nyerő párost alkotna. Ottó-bá úgy gondolta, megfelelek erre a posztra. :)
Így lett a versenyre társam Pulszky Lajos, aki jó futó: az országos mezei futóversenyeken az első háromban szokott végezni.
Most kipróbálhattam a váltásnak a technikáját, sőt vittem bele cyclocross technikát is: a leszállásnál, a depóból való futásból felpattanás a nyeregbe, plusz még kint a pályán is voltak futós részek. A pálya is tartogatott némi meglepetést: 8 km volt egy kör kb. 350 m szinttel, és volt benne minden: farönk-átugrás, csatornában tekerés, lépcső, letörések stb. Elképesztően jó, változatos, nehéz, a magyar ox kupákat megszégyenítő nyomvezetésű pálya volt, Hasenfratz Péter kijelölésének köszönhetően!
Térjünk vissza a versenyhez: először 5 km futás volt, ahol Lajost a 3. helyen váltottam le, de mire kiértem a csatornás alagúton át, átvettem a vezetést. 3 kört, azaz 24 km-t kellett teljesítenem. Körről köre növeltem az előnyömet, az utolsókört kezdtem meg, amikor egy éles bal kanyar-meredek emelkedő kombinációnál beesik a lánc a racsni és a küllők közé a hirtelen felváltásnál.
Három aerolite küllőt szétdarált a lánc… az elszakadt küllőket feltekertem az épp küllőkhöz, hogy ne akadjon be sehová, majd nyomás tovább.
Pár percet vesztettem az előnyömből, de így is kb. 15 perces előnnyel értem be, még 3 küllő nélkül is lehetett teljesen terhelni a DT Swiss XRC 330-as karbon felnit a BTS xc elit agyakkal. Ekkor leváltott Lajos, kifutott az utolsó 15 km-re elég nagy előnnyel, gondoltuk, még el is tévedhet párszor, akkora előnyünk van. Sikerült is neki valahol pályát téveszteni, de így is megvolt a biztos győzelmünk. :) Jó volt a hangulat a X2S szervezésében megrendezett Életfa terepduatlon OB-n, mindenféle bioétel kóstolók, rendezvények és még élő zenével is kedveskedtek a rendezők – nagyon élveztem a versenyt!
Még egy utolsó versenyem volt a cyclocross szezon előtt, ezúttal nem terepen, hanem aszfalton, fel a Fogaskerekű nyomvonalán, az „Előzd meg a fogaskerekűt” nevű országúti hegyi versenyen jöttem, láttam, győztem…
A János kórháznál volt a rajt és a fogaskerekű indulásához volt igazítva a rajtolás időpontja. Előtte jól bemelegítettem, kb. 50 percet, betekertem a városba, nyomtam egy-pár sprintet is, hogy ne legyen szokatlan a rajt utáni nagy terhelés. A Diósárok úttal kezdtük meg a derbit, a felvezetés után az élre álltam és diktáltam a tempót, majd a Diósárok út végén a legmeredekebb résznél robbantottam leszakadt mindenki. Mire kiértünk az Istenhegyi útra, elég nagy előnyöm volt, annak ellenére, hogy a felvezető motoros rendőr lefulladt az Istenhegyire kivezető hajtűkanyarban, ami kicsit visszafogta a lendületemet a szűk kanyarodás miatt, hogy ki tudjam kerülni a felvezető autóval együtt a motoros rendőrt is. Így is közel 1 perces előnnyel értem be Szega (Szeghalmi Bálint) és Specziár Viktor előtt. Azt hiszem pályacsúcsot is döntöttem, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fog menni, érzem, hogy erősebb vagyok, mint tavaly, ezt a jobb idő is bizonyítja. Köszönöm a Probike Guru Noé Balázsnak a kölcsönadott országútit a versenyre!!!
Úgy érzem, hogy hosszú évek után a 2009-es év volt a legsikeresebb számomra, sikerült újból felállnom a sokéves mély gödörből, nem volt egyszerű, sok mindenen változtatni kellett és még kell is, hogy fejlődni tudjak, de most már az élet naposabbik felét nézem. :)
Köszönöm szponzoraimnak az egész éves támogatást, hogy jóban-rosszban kitartottak mellettem.
Köszönöm a Panyi családnak az itatásokat, etetéseket, biztatást, segítséget, nélkülük nem lett volna ilyen sikeres a 2009-es év.
Köszönöm Pócsföldi Ottó bának a sok éve tartó segítségét.
Köszönöm minden segítőmnek, támogatómnak, minden nekem szurkolónak, hogy velem voltak egész szezonban!
Elkezdtem a néhány hetes pihit, sok idő nincs rá, mert kezdődik a cyclocross szezon, ahol még jobban oda szeretném tenni magam a hurkagumisok között. :) Remélem minél többen ellátogattok cyclocross versenyekre, mint versenyzők vagy szurkolók, hogy népszerűsítsük eme látványos szakágat, amibe nagyon beleszerettem az utóbbi 1-2 év során.
Hétvégén még lesz egy montis maraton Várpalotán, én csapatépítek az x-iontos szponzoraimmal, de Nektek ajánlok egy utolsó hazai maratontha gondoljátok, használjátok ki a jó időt!
Palota Maraton, vasárnap, 11-én, a Thury-várból, bővebb információk:
Jó pihit, majd felkészülést a következő szezonra!