Sziasztok!
Rég jelentkeztem blog formájában, de a fontos momentumokat mindig megosztottam az FB-n veletek.
Mint korábban írtam, a profi pályafutásomat abbahagytam, mivel munka mellett kevesebb időm van felkészülni az elit kategóriára. A kategóriaváltás mellett, csapatot is váltottam, a MERIDA TEAM CST csapatát erősítem mostantól. Jelenleg kerékpáros edzőként tevékenykedem, a Sportlabornál illetve a csömöri U17-U19 csapatnál is segítek a terep edzéseken.
Az egész télen tartó cyclocross szezon elég sokat kivett belőlem, főleg mentálisan, ezért több hónap versenymentes időszakra volt szükségem. Először a Velence mtb maratonon indultam, ahol rosszabb formára számítottam. Igaz a tavalyi időmtől messze elmaradtam és nem tudtam elmenni a Waberers-es ifjakkal, de nem is ez volt a cél! A csömöri Cube csapat ifjú titánjaival és Bogár Gabival bolyoztunk az első körben. A második körre már csak ketten maradtunk Bogár Gabival, mivel Erdélyi Atkó ledefektelt az első kör végén lévő hosszú köves lejtőn. Gabival szépen tempóztunk a 2. körben és közben szakmázásra is volt időnk. Az utolsó előtti hegyen, a Koloska völgyben szakítottam le Gábort. Jól összeszedte magát a tavalyi súlyos sérüléséből, kis hátránnyal futott be mögöttem a kilátóban lévő célba. Én az abszolút 3. helyen végeztem a Szatmáry és Vigh páros mögött. Köszönöm Ritámnak a Nutrixxion frissítést és az önkéntes útbaigazítást, amivel sokat segített a célba érkezőknek.
A következő versenyem a Szilvásvárad Maraton volt, ahol a profi pályafutásom során már többször a legjobbnak bizonyultam a hosszú „király” távon. Most csak középtávon indultam, mert nem éreztem magam elég pihentnek és felkészültnek a 4-5 órás versenyhez, még kevés kilométerem van hozzá ebben az évben. Hasonlóan gondolkozott a romániai Meridás kollégám Dobai Robi is, akit a hazai Merida forgalmazó látott vendégül a verseny idejére. Korábban többször versenyeztem együtt Robival, így képben voltam a képességeivel. Az első hosszú mászás végén már csak ő tudott velem tartani. Lassabban nem volt lehetőségem tekerni, mivel bevállaltam a csak 36-os első tányért. Utólag nem volt jó döntés a nagy sár miatt. Nem volt mese, fel kellett pörgetnem a 36-36 áttételt az Ördög oldalon is, ahol kicsit leszakadt rólam Robi. Nem esett jól a kemény mászás, majd utána a kis lankás szekér úton szusszannom kellett, hogy bírjam a betonkeményre beállt lábakkal a tovább tekerést. Közben felért rám Robi és együtt tempózva váltottuk egymást.
A végén egy kicsit túl lazára, beszélgetősre vettük a tempót és meglepett minket egy fiatal ismeretlen versenyző. Hirtelen felért ránk, de egyből visszatámadtunk és Robi vezetésével nyomtunk egy kövér gázt, aminek hatására leszakadt rólunk a srác. A cél előtti hosszú lejtőn elég gyorsan kellett tekernünk, hogy ne érjen fel ránk az öcskös! :-)
Együtt érkeztünk a célegyenesbe, egymást segítettük, kiváló Meridás csapatmunka volt! Gratula Robinak, sokat fejlődött a tavalyi szezon óta. Eddigi pályafutásom során a legkényelmesebb és legkönnyebb bringás cipőt ismerhettem meg Northwave Extreme Tech Plus névre keresztelve.Ráadásul még nagyon jól is néz ki és megy az új team szerkóhoz. Csapattársam Tádé, egyben első ifjú padavámom is jól ment, nem sok hiányzott neki a 3. helyhez, tavalyi idejét is túlszárnyalta több mint 15 perccel!
Köszönöm a MERIDA TEAM CST csapatnak a segítséget, a bánkuti itatást pedig Erős Andris szüleinek!
Hétvégén a Nyugat Maraton első futamán Eplényben fogok rajthoz állni, még a középtávon!